A sajtótájékoztatón Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter úgy fogalmazott, az EKF-nek kettős célja van, egyrészről feltárni azokat a közös kulturális szálakat, amelyek összekötik Európa nemzeteit, másrészről pedig megmutatni a helyi sajátosságokat, amelyek egyediséget adnak a nemzeteknek.

Beszélt a kreatív ipar fontosságáról is, amelyre Veszprém és a teljes régió a saját gazdasági stratégiáját szeretné építeni, ennek lényege, hogy a kultúra lehet a gazdaság mozgatórugója is.

Kiemelte, a magyar kultúra napja különös apropót ad a programsorozat megnyitójának. Szimbolikus jelentősége van számunkra a Himnusz születése 200. évfordulójának, Madách Imre, valamint Petőfi Sándor születése 200. évfordulójának.  

Navracsics Tibor úgy fogalmazott:

"Egyszerre tudjuk felmutatni a magyarságot Európában és az európaiságot Magyarországon."

Porga Gyula, Veszprém polgármestere a nemzetközi sajtó előtt is felvázolta a város azon célját, hogy 2030-ra Európa egyik legélhetőbb városa legyen, ennek okán pedig az EKF-cím nem egy cél volt, hanem az eszköz.  

A polgármester szerint a program révén megvalósuló infrastrukturális beruházások is fontosak a város számára, ezek megvalósítása során elsődleges szempont volt a fenntarthatóság.

Példaként említette, hogy az egykori gyermekkórház új funkcióval bővül, mozgásművészeti központot alakítanak ki benne, az egykori a várbörtönben pedig kiállítás várja az érdeklődőket. 

Hozzátette, a program során felépült, vagy megújult infrastrukturális beruházások is a fenntarthatóság jegyében készültek, hogy azok a jövőben ne költségként, hanem a városnak bevételforrásaként működjenek.

Markovits Alíz, a VEB 2023 Zrt. vezérigazgatója a sajtótájékoztatón bemutatta az EKF összes jelentősebb programelemét, a klasztereket, valamint azokat a sajátosságokat, amelyek az egyediségét adják az itteni programnak.

A vezérigazgató fontosnak nevezte, hogy a történelmi belvárost pezsgő élettel töltsék meg a mindennapokban. Ezen kívül a helyi alkotó közösségek megerősítése és a kistelepülések lakói számára egész éven át tartó programsorozat szervezése volt a cél – fűzte hozzá.

Elmondása szerint a nem szokványos helyszínválasztással is igyekeznek színesíteni a rendezvényeket, így például romkoncertek, vagy ipartelepen szervezett fesztivál is szerepel a kínálatban. Az év során több mint 3 ezer esemény várja majd az érdeklődőket – ismertette.

Újságírói kérdésre válaszolva Markovits Alíz tájékoztatott arról, hogy az EKF-program összköltségvetése 74 milliárd forint, amelyből 72 milliárd forintot a magyar kormány biztosított.

A fennmaradó kétmilliárd forint a résztvevő önkormányzatok befizetéseiből, valamint az EU által odaítélt 1,5 millió euróval járó Melina Mercouri-díjból áll.