Évindító interjú – I. rész

Porga Gyula polgármester úrral készült interjúnk első részében többek között az új önkormányzati törvényből fakadó változásokról beszélgettünk. 

– Polgármester úr, jó erőben van, kiegyensúlyozottnak érzi magát itt, az év elején?

– Abszolút.  

– Azért kérdezem, mert a 2011-es évet az alapozás éveként aposztrofálta, a 2012-es viszont előreláthatóan az átalakulások esztendeje lesz. Gondolom, nem lesz könnyű a változásokat lebonyolítani.

– Alapvetően pozitív beállítottságú ember vagyok, szeretem megoldani a nehézségeket, szeretem a kihívásokat, és ha szükséges, és a város érdeke is azt kívánja, akár konfliktusokat is hajlandó vagyok felvállalni, ám nyilvánvalóan minden esetben próbálok kompromisszumra törekedni. Nehéz, nagyon kemény év lesz 2012, jelentős átalakulásokat kell elkezdenünk és lefolytatnunk. Nem mindegyik átalakítás jelent feltétlenül 2012-ben változást, sok 2013. január 1-jétől lép életbe, de nyilvánvalóan az előkészítő munkákat el kell végeznünk. Eközben biztosan lesznek konfliktusos helyzetek, nehéz döntések, de amikor mérlegeltem, hogy elvállaljam-e a jelöltséget, akkor számolnom kellett azzal is, hogy a polgármesterség nem csak sikerekből áll, hanem vannak nehéz pillanatok és nehéz döntések is. Ha hosszú távon gondolkodom a város érdekeiről, akkor fel kell vállalnom a pillanatnyi konfrontációkat.

– Kezdjük azzal, ami meghatározza az összes többi kérdést: mit lehet most tudni arról, hogy az önkormányzati törvény 2012-ben milyen változásokat fog jelenteni források és feladatok szempontjából a város életében?

– A nagy és látványos változások 2013. január elsejével következnek be, hiszen a város legnagyobb intézményrendszere a közép- és általános iskolák hálózata, amely 2013-ban kerül állami fenntartásba. Ám ez mégiscsak komoly feladatot ró az önkormányzatra, hiszen az átadás-átvételt elő kell készítenünk. Szintén 2013 januárjában jönnek létre a járási hivatalok. Minden olyan állami feladat, amelyet eddig a polgármesteri hivatal végzett, átkerül a járási hivatalba – például az okmányiroda, az építészeti hatóság stb. Ezen felül a 2013-ban már úgy kell megtervezni az önkormányzat költségvetését, hogy működési hitel felvételével nem számolhatunk.

– Ön szerint működési hitel felvétele nélkül „meg tud majd állni” a 2013-as költségvetés?

– Muszáj megvalósítanunk, a törvény ezt írja elő. 2012-ben olyan helyzetet, állapotot kell kialakítanunk, amely segítségével könnyen tudjuk majd venni ezt az akadályt. A költségvetés nagyon fontos része az általános és középiskolák finanszírozása – nagyjából 3,5 milliárd forint –, ennek kiesése biztosan könnyíteni fog a helyzetünkön, valamint a járási hivatalba delegált feladatokkal is csökken a hivatal munkája, de még mindig van olyan rés a költségvetésben, amelynek eltüntetésén sokat kell idén dolgoznunk.

– És milyen kézzelfogható változások történnek meg 2012-ben az önkormányzati törvényből fakadóan?

– A Veszprémi Petőfi Színház január elsejétől a városi önkormányzat fenntartásában működik. Ez nagyjából 150 millió forint évi plusz kiadást jelent, de a színház esetében nagyon fontos az a szellemi többlet, amelyet az intézmény hozzáad magához a városhoz. A színház teher, de édes teher az önkormányzat vállán. Emellett fontos változás, hogy elkezdtük az egységes intézményirányítási modellre való áttérést kidolgozását. Ahhoz, hogy a 2013-as költségvetés összeállításánál a szigorú feltételrendszernek meg tudjunk felelni, már idén bizonyos markáns lépéseket meg kell tennünk. Az iskolák elkerülnek tőlünk, de számos kulturális, szociális intézmény a város tulajdonában marad, amelyek működési feltételeit mindenképpen javítani és racionalizálni kell.

– Átkerültek az államhoz olyan adóbevételek, amelyekkel eddig az önkormányzat gazdálkodhatott. Mi a véleménye erről a helyzetről? 

– A közoktatási intézmények átadásával egyrészt kevesebb kiadással kell kalkulálnia az önkormányzatnak, ám mivel a bevételek egy részét elviszi a központi költségvetés, kevesebb lesz a bevételünk is. Hogy a kettő között milyen az arány, még nem tudom megmondani, de azzal mindenki tisztában van, hogy a lakosság fizetési tűrőképessége véges, az adókat nem lehet radikálisan növelni. Meglátásom szerint a telekadó bevezetése indokolt volt, s most próbáljuk igazságosabbá tenni. Nem az a célunk, hogy bárki veszprémi lakost jelentős adóteherrel sújtsunk, ám mégis csak szükség van bevételre – a telekadó ráadásul bevett gyakorlat a megyeszékhelyeken. Meglátásom szerint ahhoz, hogy hosszú távra tudjunk tervezni, nem kell új adónemeket bevezetni – sőt, a következő években csökkentenünk kellene a helyi vállalkozásokra nehezedő adóterheket. Ennek alapfeltétele, hogy jelentős cégek települjenek meg Veszprémben, hiszen így az adóbevételeink növekedhetnek.

– Korábban – az új köznevelési törvény életbe lépése előtt – többször említette, folynak a tárgyalások, egyeztetések az állam és az önkormányzat között a közoktatási intézményekkel kapcsolatban, mivel Veszprém arra törekszik, hogy a veszprémi iskolák az önkormányzat fenntartásában maradjanak. Most viszont azt mondja polgármester úr, hogy 2013. január 1-jén az iskolák az államhoz kerülnek.

– Büszkék vagyunk a veszprémi közoktatási intézmények munkájának magas színvonalára, és továbbra is azt mondom, hogy nagyon fontos számunkra az iskolahálózatunk. A parlament elfogadta az új köznevelési törvényt, de egyelőre nincs végrehajtási utasítása. Miután megismerjük az átvétel és a továbbműködtetés feltételrendszerét, akkor lehet véleményt mondani, illetve tárgyalásokat indítani.

– Milyen érzéseket kelt az önben, hogy – jelen állás szerint – 2013-ban át kell adni a városi iskolákat az államnak?

– A tűzoltóság állami fenntartásba kerülését is nehezen éltem meg, hiszen markáns és fontos intézménye volt a városnak. Érzelmileg még ennél is biztosan sokkal nehezebb lesz, ha az általános és középiskolák elkerülnek a várostól.

– Többször beszélgettünk a kulturális intézményrendszer irányításának átalakításáról, és ön megfogalmazta, hogy 2012 elejétől az új, központosított modell alapján fogják működtetni az intézményhálózatot. Az előbb elmondottak tükrében mindez hogyan alakul?

– Az általános iskolák beszerzési és karbantartási feladatai már egy kézben vannak, ám a középiskolákhoz nem akarunk hozzányúlni az előbb említett helyzetből fakadóan. Viszont a kulturális és szociális intézményeink nálunk maradnak, tehát ebben a körben fogjuk bevezetni a feladatfinanszírozást és az egységes intézményirányítási modellt.

– Ezt mikorra kívánják megvalósítani?

– 2012 közepére be tudjuk vezetni – ehhez az első félévben meg kell hozni a szükséges döntéseket, és el kell végezni a háttérmunkákat.

Évindító interjú – II. rész

– A Petőfi Színháznak már Veszprém a fenntartója, a HEMÓ esetében korábban olyan híreket lehetett hallani, hogy január 1-ejével szintén a város lesz a fenntartó, ám az átadás-átvétel nem történt meg. Mi ennek az oka, illetve mikor kerül a település kezelésébe az intézmény?

– A korábbi üzemeltető, a Bessenyei György Kulturális és Üdültetési Közhasznú Nonprofit Kft. megszűnt, ám a felszámolóbiztos meghosszabbította a jelenleg érvényes bérleti szerződéseket. A felszámoló maga a tulajdonos, a minisztérium, ő gyakorolja a munkáltatói jogokat, ő hoz döntéseket, köt szerződéseket. Ugyanúgy működik a ház, mint korábban, januárban kinyitott, a művészeti csoportok továbbra is használják az épületet, zajlanak a programok. A Honvédelmi Minisztérium szeretné, ha minta átadás-átvétel történne Veszprémben, ezért nem akart kapkodni, hanem úgy döntött, hogy tárgyalásos úton, szerződésben rögzítsük, hogy milyen feltételekkel és pontosan mit ad át a városnak a kft. Januárban kezdődnek a tárgyalások, ám nem látható előre, hogy mikor fejeződnek be – az egyeztetések akár hónapokig is eltarthatnak.

– Miben kell egyeztetnie a két félnek, a minisztériumnak és az önkormányzatnak?

– A helyzet egyértelmű: minél többet szeretne a minisztérium, annál többet kell adnia. Tehát ha odaadja ingyenesen az egész épületet, nyilvánvalóan sokkal többet kérhet: például ragaszkodhat munkatársak megtartásához, vagy például ahhoz, hogy azok a művészeti csoportok, amelyek eddig ingyenesen használták az épületet, továbbra se fizessenek bérleti díjat, valamint hogy az alakulat tarthasson benne ellenszolgáltatás nélkül rendezvényeket. A másik szélsőséges helyzet például az lehet, hogy nem adja át az épület tulajdonjogát, csak a működtetést, akkor viszont nagyobb tere lehet az önkormányzatnak.

– Tavaly év végén felmerült annak a lehetősége is, hogy a megyei könyvtár és a Laczkó Dezső Múzeum is a város kezelésébe kerülhet. Ezekkel az intézményekkel mi a helyzet?

– Egyelőre a két intézmény állami fenntartású, létrejött a megyei intézményirányítási központ, és a múzeum, a könyvtár valamint a megye szociális intézményei e szervezet alá tartoznak. Nincs információnk arról, hogy ez a helyzet megváltozna a közeljövőben.

– A gazdaságélénkítés rendkívül fontos lenne Veszprém számára. Milyen lépéseket tervez az önkormányzat ennek kapcsán?

– Megtettük az első lépéseket: a város területet vásárolt a veszprém-szentkirályszabadjai repülőtér mellett. A reptér-perben az ítélőtábla kimondta, hogy csak akkor kerülünk tulajdonba, ha megállapodunk a BudaWest Kft.-vel. Egyeztetést kezdeményeztünk a tulajdonosokkal, találkoztunk, megegyeztünk abban, hogy amíg a tárgyalások folynak, szüneteltetjük a pert. Szeretnénk minél hamarabb megállapodni, ám ha nem sikerül, újra a bírósághoz fordulunk. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy a lehető legrövidebb időn belül a két önkormányzat tulajdonába kerüljön a repülőtér, mert ezzel olyan lehetőségekkel gazdagodna Veszprém, amely segítené az ipar megtelepedését. A megvásárolt 20 hektáros terület esetében már zajlanak tárgyalások befektetőkkel, de ezekről még nem kívánok nyilatkozni addig, amíg nincs megállapodás. Annyit elmondhatok, hogy több érdeklődő is megkereste az önkormányzatot. 

– A BudaWest Kft.-vel folyó egyeztetésekkel kapcsolatban milyen érzése van? Sikerül peren kívül megállapodni?

– Az első egyeztetés után azt látom, hogy nagyon távol esnek egymástól az igények, de sose szoktam egy tárgyalás előtt azt mondani, hogy kudarcra van ítélve – bízom abban, hogy létezik olyan kompromisszumos megoldás, amely mindkét félnek megfelelő.

– Nagy reményeket fűz az önkormányzat a balatoni korona „helyi pénz” megjelenéséhez. Milyen fázisban van a projekt, és mit hozhat Veszprémnek?

– Februárban jelenik meg a balatoni korona, amely elsősorban a veszprémi kisvállalkozásoknak fog jó lehetőséget teremteni. A két ünnep között az egyik országos sajtóorgánumban megjelent egy cikk, amely arról szólt, hogy az 1930-as években a válságból kivezető út egyik lépéseként térségi pénzeket vezettek be. Emellett az előttünk lévő példák – például a soproni kékfrank – azt bizonyítják, hogy sikeres lehet a helyi fizetőeszköz, utalvány megjelenése. A mi esetünkben a kezdeményező önkormányzatokhoz egyből csatlakozott a kereskedelmi és iparkamara és a VOSZ, mert úgy látták, hogy a balatoni korona tényleg segíteni tud a helyi vállalkozóknak, hiszen az az érdekük, hogy a helyben megtermelt jövedelem itt is maradjon. Az lenne a lényeg, hogy olyan láncolat alakuljon ki, amely átszövi a helyi társadalmat; azaz például ha az étteremben valaki helyi pénzben fizet, akkor a vendéglátós vállalkozó a környékbeli őstermelőtől tudja megvásárolni balatoni koronával az alapanyagot, az őstermelő a balatoni koronával a városban tudjon különböző szolgáltatásokat igénybe venni, és a szolgáltató vállalkozó pedig a dolgozóinak tudjon juttatást adni balatoni koronában. A helyi pénz forgási sebessége 14-szer gyorsabb, mint a forinté.

– Sopronban nem vesz részt az önkormányzat a kékfrankos kibocsájtásában, nálunk viszont több önkormányzat is az ügy mellé állt. Ez hogyan segítheti a projekt sikerességét?

– Az önkormányzat fenntartásában működő intézmények természetesen automatikusan elfogadóhelyek lesznek, másrészt kibocsájtóként is megjelenik az önkormányzat, hiszen bizonyos juttatásokat ebben a „pénznemben” is ki tudunk fizetni.

– 2011-ben megalakult Veszprém Egyetemi Város Tanácsa, azaz a város és a Pannon Egyetem szorosabbra fűzte a kapcsolatait. Hogyan lehet ezt megtölteni tartalommal, és hatással lehet ez a gazdaság fellendülésére?

– Meghatároztuk az együttműködés gerincét, konszenzusra jutottunk abban, hogy hova szeretnénk a várost illetve az egyetemet juttatni az elkövetkező 10–15 esztendőben. Tavasszal elkezdődik a 12 évre szóló közös gazdasági stratégia elkészítése, az ingatlanok helyzetének áttekintése – megvizsgáljuk, miként tudjuk racionálisabban kihasználni az egyetemi és városi ingatlanokat –, létrejön az innovációs tanács, amely remélhetőleg a helyi vállalkozásokon tud segíteni. Személyesen sokat várok az együttműködéstől, úgy gondolom, két-három éven belül már kézzelfogható és látványos eredményeket tud felmutatni.

Következetesen ki fogok állni azért, hogy a kulturált politikai stílust megőrizzük a városban – mondta Porga Gyula polgármester évindító interjúnk utolsó részében.

– Hogyan értékeli az ellenzékkel való együttműködést?

– Nem könnyű az ellenzéki szerep – korábban ezt személyesen is megtapasztaltam. Próbálok teljes nyitottsággal fordulni az ellenzék felé, a közgyűlések előtt egyeztetéseket tartunk, és bármelyik képviselő bármikor szeretne velem tárgyalni, állok rendelkezésre – arra szerintem senki nem panaszkodhat, hogy ne fogadtam volna. Vannak olyan javaslatai az ellenzéknek, amelyeket elfogad a többség, akad olyan, amelyet az eredeti előterjesztés szerint nem, de más, módosított formában támogatunk, és nyilvánvalóan létezik olyan is, amelyet nem tudunk elfogadni – de a politikának nyilvánvalóan ez a rendje.

– 2011-ben a közgyűlésen többször kellett nyugalomra intenie a képviselőket. Mi a véleménye a veszprémi politikai kultúráról és a politikai megszólalások hangneméről? 

– Ha a városi közgyűlésben tapasztalható hangnemet összehasonlítjuk más megyei jogú települések közgyűlésének hangulatával, akkor egyértelmű, hogy – egy-két kivételtől eltekintve – alapvetően kulturált hangvételű üléseket szoktunk lebonyolítani. Nyilvánvalóan a vita hevében néha előfordulhatnak olyan mondatok, amelyeket nem kellett volna kimondani – ilyenkor a polgármesternek figyelmeztetnie kell a képviselőket, hogy térjünk vissza a normális politikai kultúrához. A feszültebb közhangulat az emberekre rossz hatással van. A politikus is ember, így ő is követhet el hibákat – és fogalmazhat szerencsétlenebbül, mint ahogyan azt szerette volna. Veszprém a Közép-Dunántúl szellemi és kulturális központja, ehhez hűen következetesen ki fogok állni azért, hogy a kulturált politikai stílust megőrizzük a városban. 

– Mi a véleménye a civil szférával való együttműködés minőségéről és az új civil törvény várható hatásairól?

– A civil kapcsolataink erősek, nem csak protokolláris szinten működnek, több olyan szervezet is működik Veszprémben, amelyekkel számos közös programot tudunk lebonyolítani. Szerintem jelen pillanatban sokkal több civil egyesület működik a településen, mint amennyi aktívan jelen van a város közéletében. Két csoport tekinthető közülük valóban erősnek: a szakmai civil szervezetek – amelyek egy bizonyos cél érdekében jöttek létre, és azt képviselik markánsan évek óta – és a városrészi civilek – amelyek meghatározó munkát végeznek szűkebb környezetükben. Biztos vagyok abban, hogy e szervezetek jövőjét nem befolyásolja az új törvény.

– Állandóan visszatérő gondolat, hogy Veszprémnek fontos a kultúra és a turizmus. Lesznek olyan lépések 2012-ben, amelyek a helyi turisztika megerősítésére irányulnak?

– Tavaly több olyan sikeres pályázatunk volt, amelyek megvalósítása erre az esztendőre esik. Ezek közé tartozik a két kerékpárút-projektünk. Egy megyei jogú városnak nem csak a körgyűrűn belül kell működnie, hanem térségi kisugárzással kell rendelkeznie, ezért is fontos a kerékpárút-hálózat kiépülése. A Nemesvámosra vezető kerékpárút megvalósítását biztosan elindítjuk 2012-ben, és remélhetőleg a Márkót és Bándot Veszprémmel összekötő bicikliút építése is megkezdődhet idén. Nagyon fontos lépésekről van szó, ugyanis jelenleg az idegenforgalom legdinamikusabban fejlődő ága a kerékpáros turizmus. Ezenkívül idén elkezdjük a Várkapu felújítását: olyan turisztikai látogatóközpontot kívánunk kialakítani benne, amely biztosítani fogja a turisták jobb kiszolgálását. Emellett a térségi turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) 62 millió forintos támogatást nyert, amely komoly kommunikációs segítséget jelent a térségünknek.

– Melyek azok a nagy fejlesztések, amelyek meghatározzák a 2012-es évet?

– A belváros rehabilitációja a legnagyobb kihívás, sokkal nagyobb, összetettebb feladat, mint a Séd-völgy felújítása, hiszen 28 konzorciumi partner vesz részt a munkában, és éppen ezért számos konfliktuslehetőség bújik meg a projektben. Ám hiszem, hogy ugyanakkora sikere lesz, mint a „Kolostorok és kertek”-nek. A városi úthálózat fejlesztése kapcsán benyújtottunk egy pályázatot az észak-déli tengely elkészítésére, ennek eredményét várjuk. Emellett komoly sikernek értékelem, hogy a városi intermodális közlekedési fejlesztés tanulmányának elkészítésére 500 millió forintot nyert az önkormányzat.

– Minden veszprémi várja, hogy mikor kezdődik meg a burkolatcsere és a nagy átalakítás a belvárosban. Mit lehet erről tudni?

– A közbeszerzési felhívás megjelent, várhatóan március végére lesz nyertes kivitelező, április elején át tudjuk adni a munkaterületet, és április közepén elkezdődik a munka. Arra nagyon figyelünk, hogy szakaszonként történjék meg a felújítás, egyszerre 100–150 méternél hosszabb területet nem akarunk felbontani, így nem fogjuk lebénítani a Kossuth utca forgalmát.

– Ön szerint miben kell erősödnie az önkormányzati munkának 2012-ben?

– Nagyon sok stratégiát készítettünk, a nagy projekteket kellő alapossággal készítettük elő, ám talán kevesebb energia jutott a kevésbé látványos napi ügyekre. Feszesebbé kell tenni magunkat, a napi feladatok esetében is olyan fegyelmet kell tanúsítanunk, mint a kiemelt projekteknél. Több alkalommal megtörtént, hogy négy-öt napirendet is sürgősséggel tárgyalt a közgyűlés, ezt a jövőben el kell kerülnünk. Persze 2011-ben mégis csak egy új hivatalt kellett felépítenünk, és úgy látom 2012-ben már olajozottan fog működni a rendszer.

Forrás: Vehír.hu