Jelentős beruházásokkal Európa húsz legkreatívabb városa közé kerülne Veszprém

Küzdelmes évet zárt a megyeszékhely tavaly a világjárvány miatt, de a fejlesztések nem torpantak meg, és hamarosan olyan, országos jelentőségű beruházások kezdődnek meg, amelyek jelentősen javítják a város hazai és nemzetközi pozícióit. Porga Gyula polgármestert az idei tervekről és a hosszabb távú elképzelésekről is kérdeztük.

– A járvány jócskán felülírta az előzetes terveinket. A februárban elfogadott költségvetés nagyjából egy hónapig lehetett érvényben, ám év közben háromszor is változtatni kellett rajta, mert a bevételek csökkentek, míg a kiadási oldalon új feladatok és prioritások jelentek meg – idézte fel Porga Gyula.

– Emiatt összesen 900 millió forinttal kellett átrendezni a büdzsét, amit egy járó motor javításához tudok hasonlítani – érzékeltette a polgármester.

– A közösség – veszprémi polgárok, civil szervezetek – immunrendszere jól vizsgázott. A bevezetett intézkedéseket fegyelmezetten betartotta a lakosság, és ha kellett, közvetlen pénzadománnyal vagy önkéntes munkával nyújtott segítséget másoknak. Amit ezúttal is csak megköszönni tudok – fogalmazott Porga Gyula.

A folyamatban lévő beruházásokat nem érintette a büdzsé megváltoztatása: az új sport­uszoda tovább épült, amelyben rövidesen indul a próbaüzem, hogy a tavasz végén birtokba vehessék a veszprémiek. Az északi iparterületen – ahol a város gazdaságát meghatározó cégek működnek – előrehaladt a Pápai út felújítása, és elkészült a Kistó utca korszerűsítése, 2021-ben pedig a két forgalmas útszakaszt összeköti a kelet-nyugati főtengely, amelynek meghosszabbításaként készül el később az új völgyhíd. Átadták tavaly az Egry úti óvodát, amely már a harmadik új vagy újjáépített óvoda a Ringató és a gyulafirátóti intézmény után.

– A Modern városok program keretében az állatkert újabb attrakciókkal bővült, és ősszel hozzáfogtunk a Csermák Antal Zeneiskola bővítéssel egybekötött belső felújításához, amely lezárul az idén. A közlekedési infrastruktúrát hosszú távon segíti, hogy a déli elkerülő úton végre dolgoznak a munkagépek. A közszolgáltatási intézmények megújítása is folytatódott: megkezdték a Módszertani bölcsőde és az Ördögárok utcai rendelő felújítását, valamint az új tornászgyakorló építését a stadionnál – részletezte a fejlesztéseket Porga Gyula.

Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2023 program előkészítésében fontos háttérmunka zajlott tavaly, és kormánydöntések tették tervezhetővé a következő éveket: a város 50 milliárd forint állami forrást kap infrastrukturális fejlesztésekre és a program megvalósítására, míg az érsekség 40 milliárdot a vár épületegyüttesének felújítására.

– Az EKF előkészítő munkáját nem lassította a koronavírus-járvány. A cím elnyerése Veszprém nagy sikere, és abban bízom, hogy a program megvalósítása nemcsak a város, de az ország határain is túlnyúló sikert hoz az egész nemzetnek. A kormány minden segítséget megad a városnak és a térségnek ahhoz, hogy ez így legyen. Ez megnyilvánul a fejlesztési források folyósításában és a beruházások lebonyolítását megkönnyítő Veszprém törvény megalkotásában is – fogalmazott a városvezető.

Az EKF kapcsán messzebbre is kitekintett a polgármester.

– Az idei év különleges abból a szempontból, hogy egyszerre három időszakra figyelünk: egyrészt 2021-re, az EKF-ig hátralévő mintegy 24 hónapra, valamint a középtávú, 2030-ig tartó elképzeléseinkre – emelte ki Porga Gyula.

– Az idei év a járvány miatt bizonytalan: nem tudjuk, milyen ütemben érkezik a védőoltás, lesz-e újabb hulláma a járványnak, és ha igen, az milyen korlátozásokat hoz, ám a költségvetés tervezésekor a kockázatokat jobban be tudjuk kalkulálni, mint tavaly – mondta. Számos beruházás fejeződik be és kezdődik el idén.

Elkészült az új dobópálya, megépülhet a Veszprém és Felsőörs közötti hiányzó kerékpárútszakasz, valamint a tornászgyakorló és a Pápai út építése is révbe ér. Elkezdődik idén a Zöld város projekt, amelyben megújul az Erzsébet liget és egybenyitják az egyetemi kampusszal. Szintén megindul az állatmenhely építése, valamint a 8-as és 82-es utak összekötése, és folytatódik az iparosparki beruházás.

A következő évek egyik nagyon fontos célja lesz a parkolóhelyek számának növelése. A mobilizáció üteme miatt a belváros mellett már a sűrűn lakott városrészekben is gondot okozhat parkolót találni. A belvárosban több helyen bővülhet a parkolók száma: a Kádár utcában a használaton kívüli aszfaltos sportpálya helyén hoznak létre 100 új helyet, a vérellátó melletti parkoló – amely az államtól ingyen került a városhoz – helyén parkolóház épül, az egyetemi kampusznál mélygarázst alakítanak ki.

Év végén jelentette be a polgármester, hogy állami támogatással megvásárolja a város a volt bútorgyár belváros közeli területét és a volt szakszervezeti székházat. A területen 2023-ig kisebb beavatkozás – parkolóhelyek kialakítása, közterületi megújítás – várható, az ingatlan hosszú távú fejlesztése a belváros keleti részének – beleértve a piacot és az autóbusz-pályaudvart – intézményeivel együtt 2024 után kezdődhet meg.

Az Európa Kulturális Fővárosa program infrastrukturális fejlesztései közül is többnek el kell indulnia idén.

– Több emblematikus, de elhanyagolt és/vagy régóta üresen álló épületet hozunk rendbe az EKF keretében. Megújul a vasútállomás környezete, hogy a hozzánk látogatókat méltó módon tudjuk fogadni. Újjászületik a Jókai utca 8. szám alatti műemléképület, és az egykori gyermekkórház, ahol kulturális és művészeti közösségek kapnak helyet, valamint létrejön benne egy korai fejlesztőközpont, ami új szolgáltatást jelent a térségben – sorolta a polgármester. A program részeként korszerűsítik a megyei könyvtár, a Laczkó Dezső Múzeum és a Művészetek Háza épületeit, valamint városszerte közterületeket újítanak meg, például a Cholnoky, a Jutasi, a Hóvirág és az Egry lakótelepen.

– A veszprémi kulturális és polgári attitűd is elvárja, hogy a régóta üresen álló épületek rendbe tétele mellett hozzátegyünk valami újat a városképhez. Ez a valami új a Digitális Élményközpont lesz. A szakemberek szerint ez olyan attrakció, amely Közép-Európában egyedülálló, nagyon jelentős turisztikai vonzerőt jelenthet, miközben a hétköznapi emberhez is közelebb hozza a képzőművészet eddig csak külföldön látható remekeit. Reményeink szerint az új látványosság idővel megközelíti a Veszprémi Állatkert évi több százezres látogatottságát – tekintett előre Porga Gyula. A Digitális Élményközpont az egykori szikvíz parkoló helyén jön létre, amelyet állami támogatásból vett meg az önkormányzat.

A városvezető leszögezte, 2023 január elejéig minden infrastrukturális beruházásnak el kell készülnie. Ha valahol ez nehézségbe ütközik, akkor azt a programsorozatot követő évben fejezik be.

A harmadik idősík 2030-ig tart: az EKF lehetőséget ad Veszprémnek, hogy bemutatkozzon ország-világ előtt, ugyanakkor a program legfőbb célja, hogy még élhetőbbé váljon a város. – Veszprém évek óta a legélhetőbb hazai települések egyike, 2030-ra szeretnénk elérni, hogy saját kategóriánkban Európa 20 legkreatívabb városa közé lépjünk előre. Ne csak lakóhely, hanem otthon legyen, ahol fiatalnak és idősnek egyaránt jó élni, gyermeket nevelni, munkát vállalni, vállalkozni. Az EKF ebből a szempontból egy eszköz ehhez a célhoz – részletezte az elképzelést Porga Gyula. A város jövőjéről és a nagyon ambiciózus célhoz vezető útról Veszprém valamennyi lakója véleményt nyilváníthat a nyárig – ígérte a polgármester.