Géczi János

Író, képzőművész. 1954-ben született Monostorpályiban. 

Cím: 8200 Veszprém, Ostromlépcső u. 5.
Telefon: 88/326-817
E-mail:  Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezze a Javascript használatát, hogy megtekinthesse.
Web: www.geczijanos.eoldal.hu

A szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakán diplomázott 1977-ben, majd az Országos Oktatástechnikai Központ biológus tantárgyi szerkesztőjeként dolgozott. 1990-től az Iskolakultúra folyóirat főszerkesztője. 1991-től a Képzőművészeti Főiskola Vizuális Nevelés Tanszékén, majd a szegedi JATE BTK-n tanít, ahol 2000-től docens, az Oktatásmódszertan tanszék vezetője. Emellett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetemen 1995-től művelődés- és neveléstörténetet és biológia tudománytörténetet tanít. 2004-től a veszprémi Pannon Egyetem Bölcsészettudományi Kar Antropológia és Etika Tanszékének tanszékvezető docense. Mintegy harminc szépirodalmi kötete jelent meg.

Kiadott, publikált vizuális művek – letölthető változatban

  •  Képversek – Vár Ucca Tizenhét könyvek, 1983 (pdf fájl)
  •  Képversek – Magyar Műhely, 2005
  •  Képversek – "40"

Kiállítások (válogatás)

  • 1980. Fotóregény (Molnár Lászlóval) – Veszprém
  • 1982. Tér/Kép/Vers – Hatvan, Veszprém, Szombathely, Zalaszentmihály
  • 1983. Madárház – Veszprém, Budapest
  • 1983. Tér/Kép/Vers – Békéscsaba, Orosháza, Budapest, Veszprém
  • 1984. Képversek – Zalaszentmihály
  • 1985. Primera Bienal Internacional de Poesia visual y Experimental en Mexico
  • 1986. Képversek (Zalán Tiborral és Török Lászlóval) – Debrecen
  • 1987. Kép-vers/vers-kép – Budapest, Zalaegerszeg, Székesfehérvár
  • 1989. Veszprémi tárlat – Veszprém
  • 1991. SZÓ/KÉP – Tatabánya
  • 1991. concrete (Fenyvesi Ottóval) – Veszprém, Balatonfüred
  • 1994. Roncsok (kollázsok, xeroxok, fényképek) – Székesfehérvár
  • 1994. Tavaszi Tárlat, Veszprém, Csikász Galéria (Nívódíj)
  • 1994. Roncsok II. – Veszprém, Várgaléria
  • 1994. Céh-tárlat – Porto Maggiore (Olaszország)
  • 1994. Veszprémi Képzőművészek – Šibenik (Horvátország)
  • 1994. Auer-emlékkiállítás – Veszprém, Csikász Galéria
  • 1995. Róma (tépések) – Érsekújvár
  • 1995. Roncsok III. – Kaposvár
  • 1995. Vizuális költészet 1985–1995. – Keszthely, Kaposvár
  • 1995. Róma II. – Veszprém
  • 1995. Róma III. – Budapest
  • 1996. Vizuális költészet – Vác
  • 1996. AMI AMI – Taszár, Szeged
  • 1996. Négy magyar művész (Németország)
  • 1996. Róma IV. – Sepsiszentgyörgy
  • 1996. Ars poetica (telefax kiállítás) – Kaposvár
  • 1996. Kortárs üzenet (Fenyvesi Ottóval) – Veszprém
  • 1997. AMI AMI – Budapest ▪ Fal – Szeged
  • 1997. Képversek – Kolozsvár
  • 1997. Elektrografika – Kaposvár
  • 1998. concrete – Szeged, Győr (Mediavawe)
  • 1999. Balatonfüred (Mozsgay Anikóval)
  • 2001. Sepsiszentgyörgy
  • 2001. Orbis pictus – Veszprém
  • 2001. Elektrografika – Nagyvárad, Óbecse
  • 2002. Carmen figuratum – Veszprém, Laczkó Dezső Múzeum
  • 2004. Veszprémi Művész Céh 15. évi jubileumi kiállítása – Veszprém, Tihany
  • 2005. Képzőművész írók – Budapest
  • 2006. Miniatűrök, Alsóőrs, Török-ház

Művészportré

altGéczi János (1954) költő, szerkesztő. Irodalmi pályafutása kezdetétől az irodalmi és a képzőművészeti avantgarde hagyományára figyel, bár nem tekinthető semmilyen irányzat elkötelezettjének. Nemzedékére jellemző módon több műfajban tevékenykedik, szinte programszerűen a műfaji határok lebontásával kísérletezik, s a műfajok, művészetek átjárhatóságának a szószólója. Vizuális karakterű irodalmi tevékenységeit is ez a törekvés hatja át. Képverseket, fényképeket, térverseket 30 éve készít, s ezek hazai és nemzetközi folyóiratokban, antológiákban és kiállításokon kerültek bemutatásra. Több tucat több műfajú könyve jelent meg magyar kiadóknál, ezek között szerepelnek a vizuális műveket bemutatóak is, mint például a Vadnarancsok (versek, FMS, 1982), a Léghajó és nehezéke (versek, Magvető, 1983), a gyakran hivatkozott Elemek (versek, Szépirodalmi, 1986), a Gyónás (versek, Magvető, 1988), a Látkép a valóságról gepárddal (versek, Szépirodalmi, 1989), a concrete (képversek, Magyar Műhely, 1992, Párizs-Bécs-Budapest), a [fonalvers, figurával] (versek, Vár Ucca 17. 1994), a Képversek, Róma (képvers és regény, Orpheusz Könyvek, 1996), a Képversek (csúsztatás, hasítás, tépés, Vár Ucca Tizenhét, 1997), a Carmen figuratum (képversek, katalógus, Magyar Műhely, 2003) illetve egy ősz mint júlia (haikuk és wakák, OSzK, 2003) című könyvmű. 2007-ben Artisjus-díjban részesült. Munkásságát számos kritika illetve tanulmány tárgyalta, köztük két, kizárólag a Géczi-korpusszal foglalkozó monográfia. 

Géczi János Verszprémről, pályájáról, művészi hitvallásáról

Egy város és lakója. Mit adhatnak egymásnak, mit kérhetnek számon a másiktól. Mit kérhetnek számon a másiktól? Béke ugyan nem lehet közöttük - "az író valójában olyan jóllakott háziállat szeretne lenni, amelyet nézve mindenki az öntörvényű és csikasz vadállatban gyönyörködik" -, de kölcsönösen lekötelezettek.

Géczi János: Veszprém nem közönyös – hanem természetes. A gyüttmentség nem a város számára, hanem az önmagának figyelmet kérő betelepedőnek, így számomra létező fogalom, helyzet, és volt, hogy sors. Veszprém ugyanis nem lény, hanem az emberi szervezettség azon - természeti alapokon nyugvó - épített-élt formája, amelyet élhető településnek, éppenséggel kisvárosnak szokás tekinteni. Az író pedig, aki egykor (kb. egy évvel ezelőttig) én voltam, a város és a saját lénye közt feszülő kommunikációs zavar foglya, s mert nem tehet mást, ebben a felemás helyzetben játssza el a magasságos teremtőt, és szövegel.
(Nyomok - Veszprémben. Onagy Zoltán beszélgetése Géczi Jánossal az Irodalmi Jelen portálon)


2009-ben jelent meg a veszprémi Cholnoky-család történetét feldolgozó, mozaikos szerkezetű nagyregénye, most pedig saját kertje históriáját írja Géczi János, a Veszprémben író és alkotó költő-író, a Pannon Egyetem Antropológia és Etika tanszékének tanszékvezető docense. Most újabb terveiről is beszél. 

Géczi János: Három éve dolgozok valamin, egyelőre nem tudom, mi is lesz a címe ennek a szövegfolyamnak, melyben a saját kertem történetét jegyzem föl. 16-17 fejezet készült már el, ezek mindegyike megjelent irodalmi folyóiratokban. Még kell hozzá egy-két év, és talán addigra összeáll a csoportkép. Természetesen a mű nem csak a kertről, hanem azokról az eseményekről szól, melyekről a hortus falai – kívülről és belülről – mesélni tudnak, egyfajta belakható mikrokozmoszról. 
(Harminc éve veszpréminek vallja magát. Mátyus Tamás beszélgetése Géczi Jánossal a Regiaregio.hu-n)


A nyolcvanas években napvilágot látott Vadnarancsok-ciklus élettörténet-rekonstrukciókat, beszélgetéseket, versszövegeket, drámát és regényt tartalmaz. Mi ösztönzött a szociográfiák és riportok elkészítésére, a perifériára szorult emberek életének feltérképezésére?

Géczi János: A Vadnarancsok ugyanannak a kettős műveltségnek a termékei, amelyről a rózsakutatás kapcsán beszéltünk. A biológusi (azaz természettudósi) szemlélődő, hűvös szem tekintete pásztázza végig a szenvedő anyagot, megpróbálva leírni azt. A hetvenes évek szociológiai vizsgálatai felszínre hozták, milyen elképesztően magas a magyar népességben a deviánsok száma. A társadalmilag és a biológiailag értelmezhető deviancia azonban különböző mértékű rétegről szólt, s a kettő között riasztó nagy volt a különbség. A társadalom kirekesztő technikáinak egyike, a deviánsként stigmatizálás jól működött – s az eljárás eredményeként a népesség legalább 40 %-a megjelölhetővé vált. Nem tehettem, hogy ne szólaljak fel.
(Sok apró részlet és műegész. Ménesi Gábor breszélgetése Géczi Jánossal. Tiszatáj 2009/7.)

On-line elérhető műveiből

Géczi János blogjai

Műveinek bibliográfiája

Versek

  • Léghajó és nehezéke (versek, Magvető, 1983)
  • Elemek (versek, Szépirodalmi, 1986)
  • Gyónás (versek, Magvető, 1988)
  • Látkép a valóságról gepárddal (versek, Szépirodalmi, 1989)
  • magánkönyv (versek, Széphalom Könyvműhely, 1993)
  • Mágnesmezők (versek, Tevan, 1993)
  • [fonalvers, figurával] (versek, Vár Ucca 17. 1994)
  • Ezer veszprémi naplemente (versek, Holnap Kiadó, 1999)
  • ősz mint júlia (kéziratkönyv, haikuk és wakák, OSzK, 2003)
  • A visszavont tekintet (versek, Kortárs Könyvkiadó, 2002)
  • Egyetlen tőr balladája (versek, Tiszatáj, 2005)

Válogatások

  • Versek (válogatott versek, Orpheusz Könyvek, 1996)
  • Részkarc (válogatott versek, Kortárs, 2004)

Képversek

  • concrete (képversek, Magyar Műhely, 1992, Párizs-Bécs-Budapest)
  • Képversek, Róma (képvers és regény, Orpheusz Könyvek, 1996)
  • Képversek (csúsztatás, hasítás, tépés, Vár Ucca Tizenhét, 1997)
  • Carmen figuratum (képversek, katalógus, Magyar Műhely, 2003)

Gyerekversek, mesék

  • A kancsólakó kígyó (gyerekeknek és felnőtteknek, Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1997)
  • A térre én… (gyerekversek, Ister Könyvkiadó, 2000)
  • A kékszemű Napló (meseregény, Fabula, 1995)
  • Két puli feljegyzései (mesék, Falukönyv - Ciceró Könyvkiadó, 2001)

Vadnarancsok

  • Vadnarancsok (versek, FMS, 1982)
  • Vadnarancsok (élettörténet-rekonstrukciók, Szépirodalmi, 1982)
  • Vadnarancsok II. (beszélgetések, Magvető-JAK, 1987)
  • Vadnarancsok I-II. (élettörténet-rekonstrukciók, beszélgetések; második kiadás, Szépirodalmi, 1990)

Teljes kiadás

  • Vadnarancsok I. (élettörténet-rekonstrukciók, beszélgetések, Orpheusz Könyvek, 1998)
  • Vadnarancsok II. (vers, regény, dráma, Orpheusz Könyvek, 1998)

Tiltott Ábrázolások Könyve

  • Fegyverengedély (regény, Pesti Szalon, 1994)
  • 21 rovinj (vers-, esszé- és novellarovinj, Jelenkor, 1994)
  • Angyalhéj (esszéregény, Nap Kiadó, Dunaszerdahely - Szlovákia, 1996)
  • Dél (regény, Vár Ucca Tizenhét, 1999)
  • Tiltott Ábrázolások Könyve I. (regény, Ister Könyvkiadó, 2001)
  • Tiltott Ábrázolások Könyve II. (regény, Ister Könyvkiadó, 2002)
  • Tiltott Ábrázolások Könyve III. (regény, Ister Könyvkiadó, 2003)
  • Tiltott Ábrázolások Könyve IV. (regény, Ister Könyvkiadó, 2005)

 Teljes kiadás

  • Tiltott Ábrázolások Könyve (regény, Gondolat, 2008)
  • Tiltott Ábrázolások Könyve. Anekdota (regény, Gondolat, 2009)

Regény

  • Kezét reá veté, hogy lásson (regény, Szépirodalmi, 1984)
  • A torony (regény, Széphalom Könyvműhely, 1992) 

Válogatás

  • Prózák (prózai munkák, Orpheusz Könyvek, 1997)

Esszék

  • Esszék (esszék, Orpheusz, 1995)
  • Részlet (esszék, Vár ucca tizenhét, 1997)
  • Tárlat (képzőművészeti írások, Kalligram – Ister, 2001)
  • Nyom. (Veszprém-esszé, Palatinus, 2009)

Művelődéstörténet

  • Alláh rózsái. (Tanulmány. Terebess Kiadó. 2000. 111. )
  • Természet - kép. (Művelődéstörténeti tanulmányok. Litera Nova. 2001. 360.)
  • Muszlim kertek. (Művelődéstörténeti tanulmány. Terebess Kiadó. 2002. 90.)
  • Rózsahagyományok. (Művelődéstörténeti tanulmányok. Iskolakultúra Könyvek 17. Pécs. 241.)
  • A rózsa kultúrtörténete. Mediterráneum. (monográfia, Gondolat, 2006)
  • A rózsa kultúrtörténete. Középkori kereszténység. (monográfia, Gondolat, 2007)
  • A rózsa kultúrtörténete. Reneszánsz. (monográfia, Gondolat, 2008)