A tegnapi közgyűlésen – több mint egyórás vita után – a képviselő-testület 14 igen, 1 nem szavazattal és 3 tartózkodással elfogadta Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011 és 2014 közötti gazdasági programját.

Tegnap hosszú vita után a közgyűlés elfogadta Veszprém önkormányzatának 2011 és 2014 közötti gazdasági programját.

A vitában a többség képviselői természetesen átgondolt, jól felépített dokumentumnak ítélték az új gazdasági programot, az ellenzék pedig – szintén természetesen – számos hiányosságot fogalmazott meg, Hartmann Ferenc egyenesen fércműnek minősítette az anyagot.

A képviselő-testületnek az önkormányzati választás után fél éven belül kell elfogadnia a ciklus gazdasági programját, ezért került sor tegnap e napirendi pontra a közgyűlésen. Azért azt érdemes megjegyezni, hogy a gazdasági program semmilyen kötelezettséget nem ró az önkormányzatra, hiszen folyamatosan alakuló, épülő tervről van szó. Ezt erősítendő Porga Gyula azt javasolta, évente tárgyalják át a gazdasági programot: vizsgálják meg, mi teljesült belőle, és milyen újabb feladatokat kell megoldania az önkormányzatnak.

Hartmann Ferenc szerint a program egy fércmű, gyáva és provokatív, mert nem értékeli az előző ciklus eredményét avagy eredménytelenségét. Ráadásul több olyan programelem szerepel a tervben, amely négy évvel ezelőtt is megfogalmazódott. Hartmann Ferenc rengeteg hiányosságot talált az anyagban, és szerinte Veszprém többet érdemel.

Némedi Lajos alpolgármester úgy fogalmazott, hogy mint minden klasszikusan összeállított program, ez is tartalmazza a múlt megjelenítését, a jelen ábrázolását és a jövőkép megfogalmazását – és mindezt megfelelő arányban. A képviselő rámutatott arra: 2006 után komoly válság rázta meg az országot, ez kihatott Veszprémre is, ez volt az oka, hogy az előző ciklus terveit csak részben tudták megvalósítani.

Az a szerencsés város, amelyben egymásra épülő programok sorozata határozza meg az irányokat, és ezek a programok egymást erősítik – mondta a vitában Brányi Mária. Az elmúlt testület meghatározta a városstratégiai koncepciót, ezután elkészültek a tervek. Azokat a célkitűzéseket érdemes feleleveníteni, amelyek érdemesek a továbbvitelre. Teljesen természetes, hogy vissza kell köszönnie minden olyan célnak, amelyet a város vezetése hosszú távra tűz ki – jelentette ki az alpolgármester.

Siklódi Levente hozzászólásában azt hangsúlyozta, hogy gazdasági ipari park létrehozása nélkül nincs a városnak előrelépési lehetősége. Ezen kívül nagyon fontos az egyetem és a város jó viszonya – hiszen a cégek nagy része kapcsolatban van az egyetemmel, és a jó viszony újabb vonzóerő lehet. A „zöld város” projekt az alapja az élhető település megvalósításának és a fenntartható fejlődésnek – ez nem csak frázis, kiemelten kell erre a területre figyelni.

Baumgartner Lajos azt válaszolta Hartmann Ferencnek, hogy 2006-ban új irányú programot kellett alkotni, a 2011-ben létrehozott pedig ennek egyfajta tükre. Emellett nem hiszi, hogy a többség gyáva lenne: az új program nem a gyávaságot mutatja, hanem a Veszprém érdekében történő tenni akarást.

A közoktatás területét érintő dokumentum-rész jó része csupán felsorolása annak, hogy milyen programok zajlanak e területen, ám bátor vállalásokat nem lehet benne találni – jelentette ki Katanics Sándor a vitában. Véleménye szerint nem probléma, ha nem minden valósul meg egy ilyen típusú programból, éppen ezért kellene bátran előre tekinteni. Emellett a képviselő szerint akadnak olyan feladatok, amelyeket meg kell lépni az intézmények szintjén, és súlyos hiba, hogy ezeket a programban nem fogalmazták meg. Sokkal inkább látja a programot szöveggyűjteménynek, semmint tematikus anyagnak.

Halmay György – reflektálva Katanics Sándor felvetésére – úgy fogalmazott, hogy „nem lenne jó, ha a szekér megelőzné a lovakat”. A közoktatás területén ugyanis átfogó reformok várhatók, ezért logikátlan lenne ilyen helyzetben nem megalapozott terveket meghatározni.

Forgóné Kelemen Judit túl általánosnak találta a gazdasági programot, konkrét elképzeléseket nem tudott kiolvasni belőle.

Négy évvel ezelőtt a szocialista képviselők azt mondták, a gazdasági program túl sok álmot fogalmaz meg, most meg azt, hogy gyáva – ezt Mihalovics Péter frakcióvezető mondta. Ráadásul a két anyag egymásra épül, kontinuitás tapasztalható a kettő között. A 2011–2014-es terv a jövőben gondolkodik, és fontos elem benne a helyi vállalkozások működésének segítése. Egyetértett Hartmann Ferenccel abban, hogy Veszprém többet érdemel: 2010-ben a szavazópolgárok úgy döntöttek, a többség még nagyobb felhatalmazást érdemel, és Veszprém többet érdemel a szocialista elképzeléseknél. A program új gazdaságpolitikai irányvonalat rajzol, de konkrétumot is megfogalmaz: Bakony-Balaton régióban gondolkodik, melynek vezetője Veszprém lehet.

Az LMP-s Gerstmár Ferenc azt emelte ki, hogy a tervben nem jelenik meg eléggé a „zöld” szemlélet, és nem veszi figyelembe a megváltozott 21. századi viszonyokat. Összességében szépségtapasznak nyilvánította a dokumentumban megjelenő zöld gondolatokat.

Porga Gyula polgármester úgy fogalmazott, hogy a város gazdasági fejlesztése hosszú folyamat, amely nem foglalkozik az önkormányzati ciklusokkal, tehát található a dokumentumban olyan programelem, amely korábban is aktuális volt, és most is az. Ezt nem tekinti problémának. Meglátása szerint széles spektrumot felölelő anyag készült, és úgy látja, az irány, a cél közös, az ellenzék és a többség nem gondolkodik markánsan másként e kérdésről: a város fejlődéséről.

Végül a több mint egyórás vita után a közgyűlés 14 igen, 1 nem szavazattal és 3 tartózkodással elfogadta Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának 2011 és 2014 közötti gazdasági programját.

Forrás: Vehir.hu