Variációk tűzre és vízre

Klimó Károly magyar festő és Willi Weiner német szobrász inspiráló találkozásának lehet tanúja, aki megnézi a Csikász Galérában és a Vass Gyűjteményben szombaton megnyílt és június közepéig látható Mint a tűz, mint a víz című kiállítást.

Klimó Károly magyar festő és Willi Weiner német szobrász inspiráló találkozásának lehet tanúja, aki megnézi a Csikász Galérában és a Vass Gyűjteményben szombaton megnyílt és június közepéig látható Mint a tűz, mint a víz című kiállítást.

A két művész nem csak hogy egymás közelében, a Balaton-felvidéken alkot, – egyiknek Monostorapátiban, másiknak Pulán van műterme – hanem igazi barátság is kialakult közöttük. Művészeti párbeszédet folytatnak egymással, ami annál inkább érdekesebb, mivel két ellentétes temperamentumról van szó. 

Egyikük robbanékony, a másik meditatív, amit munkáik is jól tükröznek. Innen a kiállítás címe: Mint a tűz, mint a víz. Így tehát kézenfekvő volt, hogy a két barát együtt állítson ki második művészeti hazájában – mondta kiállítás megnyitó beszédében Alexander Tolnay művészettörténész.

 

Klimó Károly és Willi Weiner legújabb munkáiból láthatunk válogatást
a veszprémi várban

„Ami összeköti Klimó tűz képeit Weiner víz szobraival, az a szigorú alkotói fegyelem és játékos könnyedség, a kiszámított rend és a fékezhetetlen alkotókedv csodálatos egyensúlya. Klimó festészetét leginkább jellemző két központi jelenség a forma és a szín. Még ha a művész a címadással konkrét vonatkozást is kínál, ezek nem realisztikus ábrázolások, hanem a formájában és színében tárgyiasult gesztusról van szó. Nem a külső látszatot, inkább a benne lobogó érzelmeket, emóciókat festi. 

Klimó több évtizede űzött művészi tevékenységével hozzájárult a festészetnek az ábrázolás kényszerétől való megszabadításához. Munkáit gyakran hozzák kapcsolatba a német informellel, vagy a New York-i iskola absztrakt expresszionizmusával” – magyarázta Alexander Tolnay, hozzáfűzve, Klimónak azonban kevés köze van a pszichikai automatizmus formáihoz, inkább alaposan átgondoltak. 

 

Tűz és víz – egy robbanékony és egy meditatív alkatú művész párbeszéde
a Csikász Galériában. (A kép a megynyitón készült.)
 
„Az alkotói lépés spontán gyújt, a mérlegelő gondolkodás fékezi azt és ezzel a spontán gesztus biztonságosan kialakított formává alakulhat át.” 

Willi Weiner két műcsoporttal vesz részt a kiállításon. A Csikász Galéria termeiben és a Vass Gyűjteményben, illetve annak udvarán acélból összehegesztett vízi tájak állnak, illetve lógnak le a falról, plafonról és folytatnak párbeszédet Klimó képeivel. A vízen kívül a csipke is megihlette a német művészt. Az egyik teremben Franz Hals holland barokk festő gallérjaira  asszociál nehéz vas kalodáival. A könnyű, csipke gallérokat vagy a vizet vassal, acéllal ábrázolni első pillantásra „abszurdnak tűnik, de második ránézésre feltűnik a játékos, intellektuális humor” – jellemezte a német szobrász alkotásait Alexander Tolnay. Megnyitó beszédét azzal a nagyon ideillő frappáns Balzac idézettel fejezte be, miszerint „A művészet küldetése nem abban áll, hogy lemásolja a természetet, hanem abban, hogy kifejezésre juttassa azt.”

A két művész a négy alapelemből kettőt, a tüzet és a vizet választotta a kiállítás vezérmotívumának. Az elemeket, amelyek a teremtéstől kezdve az élet alapjának számítanak – fejtette ki a kiállítás megnyitón mondott köszöntőjében Kilián László, a Művészetek Háza igazgató helyettese. Porga Gyula polgármester a határok átjárhatóságának többszörösen szép példájaként beszélt a két művész barátságáról. Áfrány Gábor, a Művészetek Háza munkatársa  pár közvetlen szóval méltatta Klimó Károly tanári munkáját, a Képzőművészeti Főiskolán.

Forrás: Napló-Online