Az öt éve elhunyt Szilágyi László festőművészre emlékezik a Veszprém Portré. Az internetes magazin legújabb számát a napokban mutatták be a Vass László-gyűjtemény Modern Képtárában. A bemutatón jelen volt a művész édesanyja is.

Az öt éve elhunyt Szilágyi Lackóra emlékezik a Veszprém Portré. Az internetes magazin legújabb számát a napokban mutatták be a Vass László-gyűjteményben Modern Képtárában.

"Tükör volt és szónok, a festészet, a szabadság ködlovagja. Szavakkal, képekkel szólt be praktikus, könyökölős létünknek. Ki akarta pukkasztani a műanyag lufinkat. Közben pedig ő pukkadt ki – egyszerűen felőrölték a hétköznapok." Így emlékezik Szilágyi Lackóra a Veszprém Portré bevezető gondolataiban Pethő Imre, akinek írását Trócsányi Gergő zenész, színész olvasta fel a nagyszámú érdeklődő előtt.

A bemutatón jelen volt Lackó édesanyja is, aki többször könnyeivel küszködve hallgatta a méltatásokat.

– Szilágyi László festőművészre emlékezünk, aki 2007-ben, alig 41 évesen halt meg, s néhány napja, október 17-én ünnepelné születésnapját. A szerkesztők, szerzők arra tesznek kísérletet, hogy segítsék Szilágyit megérteni, elfogadni, ezzel együtt befogadni, s magunk, veszprémiségünk, legendáriumunk részévé tegyék – fogalmazott Brányi Mária. Az alpolgármester hozzátette, akkor is, ha ő tiltakozna ellen, mint ahogy életében is tiltakozott bárminemű definiálás ellen. – Merjünk nyugodtan, kíváncsian fordulni az életműre, hogy képei hiteles olvasói lehessünk – kérte Brányi Mária.

Hegyeshalmi László képzőművész visszaemlékezésében elárulta, 30 évvel ezelőtt ugyanitt találkozott először Szilágyi Lackóval. – Elmondhatom, hogy egész életében barátjának tekintett – jegyezte meg. – Jött egy kölyök, mappával a hóna alatt, hogy szeretné kiállíttatni a képeit – idézte fel a múltat a képzőművész. – Arra gondoltam, hogy meg se kell néznem, hogy mit hozott, hiszen sugárzott belőle valami. Mindig azt láttam, hogy elementáris tehetség, s számára a szabadság volt a legfontosabb, az, hogy félelem nélkül élhessen – fogalmazott. A Művészetek Házában összesen hat kiállítása volt.

Ez az ötödik Veszprém Portré, a legszebb munkánk, s egyben a legnehezebb is – véleményezte az aktuális számot Pethő Imre. – Kiderült, hatalmas érzelmek, feszültségek és lelkiismereti problémák vannak Lackó körül – tette hozzá. Megjegyezte, a támogatók felajánlása a rezsi költséget fedezte, az újságírók, fotósok, szerkesztők önfeláldozó munkája tette lehetővé, hogy ez a szám létrejöjjön. – A végső célunk az, hogy Lackót visszaemeljük a köztudatba – húzta alá a főszerkesztő.

További gondolatok, visszaemlékezések a vportre.hu oldalon.

Forrás: Vehir.hu