Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 1997-ben a 33/1997. számú Önkormányzati rendeletben 14 városrészt, és több, városrésznek nem minősülő területi egységet különböztetett meg.
2022-ben civil kezdeményezésre és az Európa Kulturális Fővárosa 2023 program támogatásával Veszprémben számos városrészi zászló készült el Zabó Péter grafikus által, amelyeket a Gizella-napi felvonuláson vehettek birtokba először a veszprémiek.
Belváros
Veszprém belvárosa a város közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központja. Veszprém látványosságainak túlnyomó része itt található, itt ülésezik a városi és a megyei önkormányzat, itt találkoznak a Budapest, Balatonalmádi, Balatonfüred, Tapolca, Szombathely és a vasútállomás felől a városba érkező utak, és itt van az autóbusz-pályaudvar is. A belváros északnyugati részén, egy 40 méter magas dolomitsziklán helyezkedik el az egyetlen utcából álló vár. Délebbre a város hagyományos központja, egykori nagyobbik piactere, a 19. századi–20. század eleji polgárházakkal szegélyezett Óváros tér, a Ranolder tér és a Szabadság tér, majd a Színházkert található. A Szabadság térről keleti irányba indul a gépkocsiforgalomtól elzárt Kossuth utca a 20. század második felében kiépített 'új városközponttal', mely a Vásárcsarnokkal és a közelmúltban épített Balaton Plázával Veszprém tradicionális bevásárló-övezetét képezi.
Cserhát
A Belváros része a város legrégebbi emlékeit, iparos hagyományait máig őrző és ápoló városrész a Cserhát, amelynek nagy része a múlt század 60-as, 70-es éveiben a szocialista városvezetés megalomán elképzeléseinek áldozata lett. > Cserhát
(Nagyobb méret a képre kattintva)
Dózsaváros
A Dózsaváros (régebben Felsőváros, Tizenháromváros, a középkorban Szenttamásszeg) Veszprém egyik legrégebben lakott városrésze. A belvárostól északnyugatra magasodó Temetőhegyen, valamint az ettől délre, délkeletre húzódó völgyekben és lejtőkön (Csapószer, Pajtakert) terül el. Családi házas, kertvárosi jellegű városrész; a várostól való viszonylagos különállása folytán (1938-ig, a Viadukt megépüléséig csak nehézkesen lehetett megközelíteni) számos utcája megőrizte eredeti, falusias jellegét.
A Dózsaváros városrésznek nem minősülő területi egységei:
Temetőhegy
Nevét az északnyugati részén elterülő temetőről kapta. A Táncsics Mihály utca – és folytatása, a Csalogány utca – déli és északi részre osztja; a déli rész középkori eredetű, az északi területeket viszont jórészt a második világháború után építették.
Pajtakert A Temetőhegyről az Aranyos-völgybe vezető lejtőn terül el. A Pajtakertből gyönyörű kilátás nyílik a várra, ezért még ma is épülnek itt új lakóövezetek.
Jeruzsálemhegy
Veszprém látnivalókban nem bővelkedő, de talán leghangulatosabb városrésze a vártól nyugatra eső dombon helyezkedik el. Korábban Petőfivárosnak is nevezték. A középkorban fontos stratégiai szerepe volt, mert akinek a kezére jutott, az a várat innen ágyúzhatta. Később, a 18. századi ellenreformáció idején ide telepítették ki a Veszprémben élő reformátusokat, a városrész neve valószínűleg tőlük ered. Dózsa György úti, 1784-ben épült templomuk – az akkori protestánsellenes törvényeknek megfelelően – nem az utcafronton, hanem egy kisebb udvarban áll. A Viadukt 1938 óta köti össze a Jeruzsálemhegyet a Dózsavárossal. A városrész hangulatát mindenekelőtt a családi házas kis utcák adják. > Jeruzsálemhegy
A Jeruzsálemhegyhez tartozó, városrésznek nem minősülő területi egységek:
Endrődi Sándor lakótelep Az 1970-es években, a Jeruzsálemhegy északnyugati sarkába épített kis lakótelep négyemeletes házakból áll; névadója Endrődi Sándor, a 19. század végének országosan is ismert veszprémi költője.
Takácskert
Egészen új, a 21. század elején elkezdett és még ma is épülő, családi és sorházas lakónegyed.
Egyetemváros
Az Egyetemváros (Alsóváros) kisebb dombokon terül el a Jeruzsálemhegy és a Balatonfüred felé vezető út között. A városrész északi részei már a középkorban is lakottak voltak, de a fejlődés igazából a Pannon Egyetem elődjének, a Budapesti Műszaki Egyetem Nehézvegyipari Karának 1949-es ide telepítésével vette kezdetét. Az egyetem központi épületei az Egyetemvárosnak a Színházkerttől délre eső területén találhatók, a többi épület a városrész különböző pontjain (kettő pedig a várnegyedben) helyezkedik el. > Egyetemváros
Városrésznek nem minősülő területi egységek az Egyetemvárosban:
Nándortelep
Az Egyetemváros északi részét alkotja, családi házainak többsége a két világháború között épült.
Egry József utcai lakótelep Az 1960-as és az 1970-es évek során jött létre az Egyetemváros legdélebbi részén; kertvárosi jellegű terület, vegyesen családi, sor- és négyemeletes házakkal.
Hóvirágtelep(vagy Hóvirág lakótelep):
Neve a Hóvirág utca nevéből származik, amely elválasztja a Nándorteleptől. Három- és négyemeletes, túlnyomórészt az 1950-es években épült lakóházak alkotják.
Füredidomb
Veszprém egyik legkisebb városrésze a Balatonfüred és Balatonalmádi irányába vezető utak közötti dombon terül el. Családi és sorházai szinte kivétel nélkül 20. századiak, a legdélebbi rész az 1990-es évekből való. Érdekesség, hogy itt haladt át az az 1969-ben megszüntetett vasútvonal, amely a mai vasútállomást (az akkori Veszprém külső pályaudvart) összekötötte a város belső területeivel és a Balatonnal. Az egykori Kisállomás épületében ma étterem működik. > Füredidomb
A Füredidombot a 20. század elején még – valószínűleg a vasút közelsége miatt is – elsősorban ipartelepnek szánták: itt kapott helyet a város kenyérgyára, valamint az első áramfejlesztő telep is, ez utóbbit azonban később elbontották.
Cholnokyváros
A Cholnokyváros elnevezése – hasonlóan a Füredidombéhoz – az 1990-es évekből származik, korábban ennek a városrésznek az egységeit külön nevekkel (pl. Cholnoky lakótelep), vagy sehogy sem jelölték. > Cholnokyváros
A belvárostól délkeletre található, az Almádi úttól a Budapest útig terjedő terület a Veszprémi-fennsíkon helyezkedik el. A veszprémi származású íróról és földrajztudósról, Cholnoky Jenőről elnevezett út délnyugat-északkeleti irányban szeli ketté a városrészt; az úttól keletre az 1970-es és 1980-as évekből származó panel- és sorházas lakótelepet, nyugatra általában régebbi családi házakat találunk.
Kertváros
A Budapest út, a Cholnoky út és az Almádi út által határolt családi házas övezetet jelenti. > Kertváros
Újtelep
Az Újtelep (korábban Dimitrovváros, rövid ideig Széchenyiváros) a belvárostól keletre, egy alacsonyabb dombon elhelyezkedő családi házas, kertvárosias övezet; házainak többsége a 20. század első felében épült. > Újtelep
Ennek a városrésznek a szélén haladt el egykor a (már a Füredidombnál említett) balatoni vasút; emlékét egyebek mellett az Őrház utca neve, valamint az egykori pályaudvar ma is meglévő épülete őrzi. Az Újtelep határán, a Budapest út mellett épült fel a Balaton Pláza nevű bevásárlóközpont.
Jutasi úti lakótelep
A korábban – még a török időkből származó névvel – Táborállásként emlegetett, az Újteleptől északra fekvő nagyjából sík területen az 1970-es és 1980-as években épült fel a nyugati szélén haladó útról elnevezett > Jutasi úti lakótelep.
Az egykori Veszprémi Házgyár által gyártott, többnyire tízemeletes panelházak alkotta, alapterületre is tekintélyes méretű városrészben él Veszprém lakosságának több mint egyharmada.
Bakonyalja
'Bakonyalja' a Jutasi úti lakóteleptől északra elterülő városrész nemrégről származó elnevezése. Északi részén található az 1872-ben épült vasútállomás (az egykori Veszprém külső pályaudvar), délen, a Jutasi úti lakótelep szomszédságában pedig a városi laktanya. A kettő között helyezkedett el egykoron a szovjet laktanya a tiszti családok részére épített panelházakkal, amiket a szovjet csapatok kivonulása után a város rendbe hozatott és magánszemélyek részére értékesített. > Bakonyalja
A szovjet laktanya egykori épületét 2005-ben átépítették, azóta a Megyei Levéltárnak ad otthont. Bakonyalja emellett folyamatosan bővül, párhuzamosan épülnek négyszintes és sorházak is a városrész eddig beépítetlen északi és keleti területein.
Jutaspuszta
A vasútállomástól nyugatra található családi házas lakóövezetet korábban Jutas lakótelepnek, illetve Vörös Csillag lakótelepnek is hívták. > Jutaspuszta
Lakossága néhány százra tehető, és – mivel folyamatosan jönnek létre új utcák és házak – növekedőben van.
Szabadságpuszta
Korábbi neve Szabadság lakótelep, a Füredi út mentén helyezkedik el, a város belső területeitől 4,4 kilométeres távolságra. Népessége a 2001. január 1-jei népszámlálás idején 327 fő volt. > Szabadságpuszta
Iparváros
A város északnyugati részén, nyugat-keleti irányban haladó Házgyári út és az ezt a Dózsavárossal összekötő Kistó utca környéke Veszprém ipari övezete. Bár az út névadója, az egykori Házgyár már megszűnt, itt van többek között a Bakony Művek, a Continental Teves, az Algida és a Valeo cég veszprémi telephelye, a Napló című Veszprém megyei napilap nyomdája, de számos (főleg raktár-) áruház is.
A Házgyári út szabadtéri területén kapott helyet a vasárnaponként nyitva tartó autópiac és a "lengyel piac" is.
Csererdő Az Iparváros városrésznek nem minősülő területi egysége, amely eredetileg a Bakony Művek dolgozói részére épített, családi házas lakónegyed volt, amely azóta több új társasházzal gyarapodott. > Csererdő
Gyulafirátót
1977 óta Veszprém önkormányzattal rendelkező városrésze, korábban önálló település. A 2001. január 1-jei népszámlálás idején 3 217 lakosa volt. Gyulafirátót Veszprémtől északkeletre, a város központjától 7,6 kilométerre, a Bakony déli lejtőjén fekvő település. A fölötte magasló Papod, Kávás, Ámos A 4. században római villa állt Gyulafirátót határában, a ma Pogányteleknek nevezett területen. > Gyulafirátót
A falu létrejöttének pontos dátumát nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy 1239-ben már az olasz eredetű Rátold (Rátót) család birtoka volt, később pedig a Gyulaffyaké lett – a település neve a két családnév összetételéből származik. A Rátold család egyik tagja, Mátyás esztergomi érsek által Gyulafirátóton a 13. században alapított premontrei kolostor kora gótikus épületét a török időkben lerombolták, ma már csak romjai láthatók. A falu északi részén egykor a Rátoldok vára vagy kastélya állt; ennek mindmáig feltáratlan maradványai a református templom mögötti Kálvária-domb mélyén találhatók.
Kádárta
1973 óta Veszprém része, 2001-ben 1 590 lakosa volt. A középkori eredetű falu határában horgásztavak találhatók. Veszprém belvárosától kb. 5 km-re lévő, 1973-ig önálló, családias és főleg reformátusok lakta kistelepülés volt. Már a rómaiak idején is lakták ezt a Bakony lábánál található, varázslatosan szép területet. Az idők viharai nem törölték el a föld színéről, s bár a török hódoltság idején pusztává zsugorodott, 1727-re már temploma volt és vízimalma is működött. > Kádárta
Az 1800-as évek elején több mint 600-an éltek itt. Ez a lélekszám a II. világháború utáni időkre is csak alig emelkedett 700 fölé. 1950-ig Gyulafirátóthoz tartozott, majd önálló tanácsi községként működött 1969-ig, amikor is újra rátóthoz csatolták. 1973. január elsejétől Veszprém város része lett. A város közelségének, az olcsóbb telkeknek köszönhetően ma már több mint 2000-en lakják. Falusias jellegét a mai napig sem veszítette el. Az elmúlt közel egy évtizedben megtörtént a csatornázása, a gázzal történő ellátása, kiépült a kábeltévé ellátottsága, biztosított a háztartások számára az internet csatlakozási lehetőség.
Városrésznek nem minősülő további területi egységek:
Veszprémvölgy
(Betekints-völgy) – a Dózsaváros és a Jeruzsálemhegy között húzódó, természeti szépségekben gazdag völgy, az innen kiágazó Fejes-völgyben található a Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark.
Veszprém–Szentkirályszabadja Repülőtér
Korábban Szentkirályszabadjához tartozó, mára megszűnt katonai repülőtér területe. A privatizációja után a közeljövőben meginduló polgári repüléshez nagy reményeket fűz a város. Csatár
Veszprém szőlőhegye a város nyugati határán, számos veszprémi kedvelt hétvégi tartózkodási helye.
